További Támogatóink

Kosárlabda - Félidei értékelés

2017/02/13

Az idei bajnoki kiírás feléhez közelednek a kosárlabda bajnokságok. Ebből az alkalomból a felnőtt bajnokságban indult csapatok edzőit kérdeztük az eddigi eredményekről és tapasztalatokról. A legmagasabb szinten, NBII-ben játszó férfi csapatunk edzőjét, Kurcz Károlyt kérdeztük:

  

 

Az idei szezon előtt érkezett a monori csapat kispadjára. Milyen tervekkel kezdték el a közös munkát?

Szűken, de még valóban a szezon kezdete előtt érkeztem Monorra, két héttel az első mérkőzésünk előtt, így nagyon kevés időnk volt arra, hogy összerakjuk a csapat játékát. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy jelenleg is tartó folyamat, hiszen az élet gondoskodik róla, hogy ne unatkozzunk ebben a szezonban. Már a rajt előtt is meghatározó emberek estek ki, Kovács Péter és Bukai Csaba személyében, ezért a palánk alatti rotációban és az irányító poszton is problémák adódtak, ráadásul a későbbiekben ezek hatványozódtak. Illetve, nem titok, hogy a csapat morálisan sem volt a legjobb állapotban, amit az edzőváltás módja és időzítése is megmutatott. Azon voltunk és vagyunk, hogy ezeket a problémákat kezeljük, és normális mederbe tereljük a közösséget, ami meggyőződésem, hogy az összképet tekintve, hangsúlyosan megmutatkozik majd a jövőben.

 

A csapat az elmúlt két szezonban is jó eredményt ért el, ötödik helyen végzett. Elvárás volt, hogy hasonlóan jól szerepeljenek?

Valóban, szépen szerepelt a gárda az előző két évben, nyilvánvalóan az a célunk, hogy ezt a jó szereplést megismételjük ebben a szezonban is. Az elvárás első körben az volt, hogy a fejekben rendet rakjunk, ezzel együtt jönnek majd az eredmények is. Járjuk az utunkat, ami persze zökkenőktől nem mentes, de éppen ezeknek az áthidalása adja a közös munka szépségét és a lehetőséget a további fejlődésre. Az, hogy már a szezon előtt fontos láncszemek estek ki, és hogy néhány forduló után, a csapat szíve, Laza Máté is megsérült, komoly érvágás volt, annak tükrében, hogy már addig is problémáink voltak szerkezetileg. Ezzel együtt, nagyon jól indultunk a bajnokságban is, és a kupában is eljutottunk addig, hogy egy NB I/B-s csapattal találkozhassunk, ami természetesen megint csak kiválóan szolgálta a csapat fejlődését. A bajnoki sorsolást követően egyértelmű volt, hogy a helyezést tekintve, nehéz lesz tartani a szintet ebben a csoportban, de egyáltalán nem lehetetlen.

 

Eddig 12 mérkőzésen 8 győzelem-4 vereség a csapat mérlege. Reális eredmények születtek?

Mondhatjuk, hogy eddig hozta a csapat, ami tőle elvárható. Sőt, véleményem szerint, a kupaszereplésünk és a Csepel ellen mutatott játék - főleg a védekezés -, egyaránt extra teljesítmény volt. A Honvéd elleni hazai bajnoki behúzása is ez a kategória lett volna, de nem sikerült fordítanunk, az a győzelem a végelszámolásnál sokat ért volna. Ez az eddigi egyetlen hazai vereségünk, ami azt mutatja, hogy otthon bárkire veszélyesek lehetünk, az élmezőny csapati közül is. Összességében, az eddigi eredményeinkre, nem lehet panasz. Az meg most éppen jól jött nekünk, hogy jutott némi szünet a folytatás előtt, mert az utolsó előtti meccsünkön, kiesett a csapat elsőszámú pontgyárosa is, Gyuricskó András, aki egyben a harmadik a bajnokság pontlistán (18.3), illetve ezen felül, a játék szervezése is rá hárult elsősorban, ezáltal minden eddiginél komolyabb kihívások elé nézünk a folytatásban. De próbáljuk mindennek a jó oldalát nézni, ez egyben lehetőség arra, hogy bizonyos kerettagok más szerepkörben is megmutathassák magukat, és az utánpótláskorú fiatalok is hangsúlyosabb szerephez jussanak.

 

A bajnokság feléhez közeledve változott-e az eredetileg megfogalmazott célkitűzés?

Teljes kerettel, akár a dobogóért is harcban lehetnénk, de ez az év sajnos nem erről szól. Jelenleg több sebből vérzünk, de természetesen minden meccsen a győzelem reményében lépünk pályára. A következő két hónapban, választ kapunk a kérdésre, hogy reálisan nézve, hol van a helyünk ebben az erős csoportban. Az eddigi eredmények alakulása azt mutatja, hogy nüanszok döntenek majd arról, hogy egy csapat az 4. vagy a 8. helyen köt ki a végelszámolásnál. Bízunk a hasonlóan jó folytatásban, ugyanakkor a bajnokság hátralévő részét, muszáj lesz teljesen más szemüvegen át néznünk, ha majd a szezon egészét értékeljük.

 

Az NB II mellett, a Pest megyei bajnokságban induló felnőtt csapatot is edzi. Van átjárás a két keret között?

Az említett két keret, tulajdonképpen egy bő keret. És ez magába is foglalja a választ. Tavaly, ugye egy osztállyal lejjebb szerepelt a megyei csapat, és a szezon előtt mérlegeltük, hogy mi lenne a hasznosabb, ugyanott maradni vagy feljebb lépni. Végül arra jutottunk, hogy lépjünk feljebb, még ha ez a döntés magában is hordoz néhány pofont, teher alatt nő a pálma. Az NB II-es keret fiatalabbjainak sem árt, ha több meccsen csiszolhatják a játékukat, és ezáltal fejlődhetnek. Ugyanakkor az alapvetően a megyei keretből induló játékosainknak is adott a lehetőség az előrelépésre, például az irányítóposzton keletkezett űrt is ilyen módon próbáltuk betömni, és Varga Zoltán sokszor figyelemreméltó teljesítményt tudott nyújtani ebben a szerepkörben. Illetve fontosnak tartom még megemlíteni azt is, hogy az utánpótlás csapatainkban szereplő játékosaink fejlődését is figyelemmel kísérjük, az első fecske, akit kiemeltünk az Décsi Viktor a kadetok közül, hónapok óta a nagyokkal készül, maximálisan meg vagyok elégedve a hozzáállásával, és időközben már bajnoki mérkőzésen is bemutatkozhatott. Reméljük a jövőben, többen is alkalmasak lesznek arra, hogy felhozzuk a felnőtt keretbe, én abszolút nyitott vagyok rá, korábbi állomáshelyeimen is ennek szellemében dolgoztam. A jelenlegi NB II-es csapatnak is az adja az igazi értékét, hogy szinte teljes egészében monori játékosokból áll, és dolgoznunk kell azon, hogy ez a jövőben is így legyen.

Please reload

Kiemelt hírek